Húsvétkor Jézus halálát és feltámadását ünnepeljük meg.
„Feltűnt már a szép nap ragyogó fényével,
Beállott a tavasz áldott érzésével.
Újít a természet minden növényeket,
Gerjeszti mibennünk a szép reményeket!”
Könyvtárosként ismét online jelentkezem a húsvéti ünnepkörről és a hozzá kapcsolódó szokásokról, hagyományokról.
Nagyon sok szeretettel köszöntöm Kéked Község Lakosságát és minden Kedves Olvasót!
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, melyben Jézus halálát és feltámadását ünnepeljük meg.
A húsvéti ünnepkör kezdő napja a virágvasárnap, ezt követi a nagyhét a nagycsütörtökkel, nagypéntekkel és nagyszombattal.
A fő ünnepnap a húsvét vasárnap, második napja pedig a húsvét hétfő. Az ünnepkör zárónapja a fehérvasárnap, mindez két hetet foglal magába.
Jézus virágvasárnap vonult be Jeruzsálembe, ahol a nép pálmafa ágakkal köszöntötte őt.
A világon sokhelyen pálmaszenteléssel emlékeznek erre. Magyarországon a pálma helyett barka ágakat szentelnek a templomban virágvasárnap, majd azokat az otthonaikba viszik az emberek, vázába teszik, hogy ezzel is jelezzék, hogy húsvét következik. A néphagyományban úgy tartották, hogy ez megvédi a ház lakóit a bajoktól.
Régen két érdekes népszokás is kapcsolódott ehhez a naphoz, a kiszehajtás és a villőzés.
A lányok kisze bábút készítettek, mely felöltöztetett szalmabábú volt. Ez a bábú személyesítette meg a telet, a böjtöt, a betegséget. A lányok ezt a kiszét a faluban énekszó mellett körbe hordták, majd kivitték a faluból, ott levetkőztették és vízbe dobták vagy elégették.
Ezt követte a villőzés, amikor zöld leveles vagy virágos ágakat szedtek, amiket szalagokkal díszítettek fel. A kiszebábú helyett ezeket a friss zöld ágakat vitték vissza a faluba, mely az egészséget és a tavasz közeledtét hirdette.
A húsvétvasárnapot megelőző három nap, a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat, mely során Jézus szenvedéséről és feltámadásáról emlékeznek meg a hívők. Nagycsütörtökön Jézus a tanítványaival közösen fogyasztotta el utolsó vacsoráját. Utána a Gecsemáné – kertben imádkozott, ahol elfogták és fogságban ejtették. Ezen a napon a harangok Rómába mennek, vagy is háromnapig nem szólalnak meg.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának és szenvedésének emlék napja. A böjt és a gyász ideje, ez a nap csendes és szomorú.
Húsvét vasárnap Jézus feltámadásának az ünnepe, amit a hívők nagyszombat este kezdenek el ünnepelni a templomban. Megszentelik a tüzet, a vizet és a húsvéti ételeket. A harangok újra megszólalnak. Ez a nap a böjt vége a családok otthonaiban húsvéti vacsorát esznek, kalácsot sonkát tojást.
Régen a falvak lakói hajnalban körbejárták a falut, felkeresték az útszéli kereszteket, ahol jó termésért egészségért és biztonságért imádkoztak.
Húsvét hétfő a magyar húsvét legkülönlegesebb napja, mely a fiatalság tavaszköszöntő ünnepe. A fiúk meglátogatják a lányokat, verset mondanak és vízzel vagy kölnivel meglocsolják őket, hogy egész évben szépek és üdék legyenek. A lányok hímestojással étellel és itallal köszönik meg a locsolást.
A húsvéti ünnepkör utolsó napja a fehérvasárnap, komálás napja, ami a lányok barátságkötési szertartása. Ez a szokás napjainkban már nem igazán él. Régen a lányok komatálat vittek egymásnak, amelyben hímestojást, süteményt és bort tettek. Akik elfogadták egymás komatálját örökre szóló barátságot kötöttek, később pedig egymást kérték fel keresztszülőnek.
Te hogyan ünnepelsz: a mai helyzetben nehéz, Én otthon maradok és nem látogatom meg a családtagjaimat, de ennek ellenére otthon finom süteményeket, ételeket készítek.
A tojás festése helyett csoki nyuszit és tojásokat vásároltam.
Terveim szerint ki megyünk sétálni a természetbe, friss levegőt szívni és pihenni.
Szerintem a lényeg az, hogy ebben a nehéz időszakban is mindenki találja meg azokat a számára fontos dolgokat és apróságokat, ami különlegessé teszi ezeket a napokat!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Maczega Mártonné
könyvtáros
Mindenkinek koronavírus mentes jó egészséget kívánok!
Vigyázzunk magunkra!
Vigyázzunk egymásra!
