Menü Bezárás

2022. Március 15. – Nemzeti ünnep

Méltón ünnepeltük Kéked lakosaival a Nemzeti ünnepünket!

Emlékezzünk együtt a hősökre!
„A haza minden előtt”

Nagyon sok szeretettel köszöntöm Kéked Község lakosságát és az itt megjelenteket!

Emlékezzünk közösen 1848. március 15-ére, a forradalom napjára és a szabadságharcra, ünnepeljünk együtt!

Március 15-ét azért ünnepeljük, mert 1848 március 15-én kitört a magyar forradalom és szabadságharc, de hogy ez miért fontos nekünk? Abban az időben az akkori Magyarország az osztrák császár kezében volt, ő uralkodott az ország felett és akik az ország irányításában részt vettek, ők is főleg osztrákok és nem magyarok voltak.

A forradalom azért tört ki mert, néhány magyar fiatal hangot mert adni annak, hogy a dolgok nem működnek rendesen, börtönbe kerültek csak azért, mert más volt a véleményük. A magyar emberek nem dönthettek a saját sorsukról.

Többek közt az osztrák császár emberei mondták meg, hogy mit írhatnak az újságok és mit nem.

Ezt nem akarták, szerették volna, legyen saját bankja a magyaroknak, legyenek olyan államférfiak az ország élén, akik a magyar emberekért dolgoznak és olyan döntéseket hozzanak, ami jó a magyar népnek. Döntéseiket pedig pesten az országgyűlésben hozzák meg, amit évente össze kell, hogy hívjanak.

Legyenek Magyarországnak saját katonái, a külföldi katonák pedig távozzanak az országból. Azokat, akik felemelték a hangjukat a császár uralma ellen és börtönbe lettek zárva, engedjék szabadon, és végül szerették volna, ha Magyarország egyesülhetne Erdéllyel.

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival

„egyenlőség, szabadság, testvériség”

Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.

Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ezt fogalmazták meg a márciusi ifjak a tizenkét pontban.

Az egyik márciusi ifjú, Petőfi Sándor megírta a buzdító hangvételű versét, a Nemzeti dalt.

A lelkes változást akaró fiatalokat óriási tömeg követte mindenhová Pesten, ruhájukra kokárdát tűztek és ami ebbe a legszebb, szakadó eső ellenére ember tömegek adták kézről-kézre a nyomtatott tizenkét pontot és a Nemzeti dalt Landerer nyomdája előtt, majd a Nemzeti Múzeumnál is hallhatták a lelkesítő beszédet a fiataloktól.

Hogy mi lett ennek az eredménye? Olyan államférfi alkotott maradandót, mint Kossuth Lajos.

Megalakult az első felelős magyar kormány és az osztrák császártól független, a magyar emberek érdekeit képviselő döntések meghozatalán ügyködtek.

V. Ferdinánd nem állt a változások útjában, de utódja Ferenc József osztrák császár támadásra készült, ez jelentette a szabadságharc kezdetét.

Azért emlékezünk erre a napra, mert egykor a magyar nemzet egy emberként állt fel az asztaltól és mondta azt, hogy nem, mi mást szeretnénk.

Ezért ünnepeljük március 15-ét és ezért viselünk kokárdát ezen a napon.

A szabadságharc bukása után az elmúlt évszázadokban valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét.

A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

Legyünk hűek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseihez és üzenetéhez.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Maczega Márton
polgármester

Maczega Mártonné elszavalta a Nemzeti dalt,

majd felolvasta a „Mit kíván a magyar nemzet” 12 pontját.

Nemzeti dal

Talpra, magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!                                             

Mit kiván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

  1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
  2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
  3. Évenkinti országgyülést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg.
  6. Közös teherviselés.
  7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
  9. Nemzeti Bank.
  10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
  11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
  12. Unio.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Maczega Mártonné közművelődési szakember