Méltón ünnepeltük Kéked lakosaival a Nemzeti ünnepünket!

Emlékezzünk együtt a hősökre!
„A haza minden előtt”
Nagyon sok szeretettel köszöntöm Kéked Község lakosságát és az itt megjelenteket!
Emlékezzünk közösen 1848. március 15-ére, a forradalom napjára és a szabadságharcra, ünnepeljünk együtt!
Március 15-ét azért ünnepeljük, mert 1848 március 15-én kitört a magyar forradalom és szabadságharc, de hogy ez miért fontos nekünk? Abban az időben az akkori Magyarország az osztrák császár kezében volt, ő uralkodott az ország felett és akik az ország irányításában részt vettek, ők is főleg osztrákok és nem magyarok voltak.
A forradalom azért tört ki mert, néhány magyar fiatal hangot mert adni annak, hogy a dolgok nem működnek rendesen, börtönbe kerültek csak azért, mert más volt a véleményük. A magyar emberek nem dönthettek a saját sorsukról.
Többek közt az osztrák császár emberei mondták meg, hogy mit írhatnak az újságok és mit nem.
Ezt nem akarták, szerették volna, legyen saját bankja a magyaroknak, legyenek olyan államférfiak az ország élén, akik a magyar emberekért dolgoznak és olyan döntéseket hozzanak, ami jó a magyar népnek. Döntéseiket pedig pesten az országgyűlésben hozzák meg, amit évente össze kell, hogy hívjanak.
Legyenek Magyarországnak saját katonái, a külföldi katonák pedig távozzanak az országból. Azokat, akik felemelték a hangjukat a császár uralma ellen és börtönbe lettek zárva, engedjék szabadon, és végül szerették volna, ha Magyarország egyesülhetne Erdéllyel.
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival
„egyenlőség, szabadság, testvériség”
Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).
Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ezt fogalmazták meg a márciusi ifjak a tizenkét pontban.
Az egyik márciusi ifjú, Petőfi Sándor megírta a buzdító hangvételű versét, a Nemzeti dalt.
A lelkes változást akaró fiatalokat óriási tömeg követte mindenhová Pesten, ruhájukra kokárdát tűztek és ami ebbe a legszebb, szakadó eső ellenére ember tömegek adták kézről-kézre a nyomtatott tizenkét pontot és a Nemzeti dalt Landerer nyomdája előtt, majd a Nemzeti Múzeumnál is hallhatták a lelkesítő beszédet a fiataloktól.
Hogy mi lett ennek az eredménye? Olyan államférfi alkotott maradandót, mint Kossuth Lajos.
Megalakult az első felelős magyar kormány és az osztrák császártól független, a magyar emberek érdekeit képviselő döntések meghozatalán ügyködtek.
V. Ferdinánd nem állt a változások útjában, de utódja Ferenc József osztrák császár támadásra készült, ez jelentette a szabadságharc kezdetét.
Azért emlékezünk erre a napra, mert egykor a magyar nemzet egy emberként állt fel az asztaltól és mondta azt, hogy nem, mi mást szeretnénk.
Ezért ünnepeljük március 15-ét és ezért viselünk kokárdát ezen a napon.

A szabadságharc bukása után az elmúlt évszázadokban valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét.
A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.
Legyünk hűek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseihez és üzenetéhez.
„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Maczega Márton
polgármester

Maczega Mártonné elszavalta a Nemzeti dalt,
majd felolvasta a „Mit kíván a magyar nemzet” 12 pontját.
Nemzeti dal
Talpra, magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Mit kiván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
- Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
- Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
- Évenkinti országgyülést Pesten.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
- Nemzeti őrsereg.
- Közös teherviselés.
- Urbéri viszonyok megszüntetése.
- Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
- Nemzeti Bank.
- A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
- A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
- Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Maczega Mártonné közművelődési szakember
