BÚÉK 2021 – Kéked Község Önkormányzata

Ünnepeljünk együtt!

Továbbra is érvényben maradnak a szigorítások,

ezért könyvtárosként ismét jelentkezem online, egy kis ízelítőt készítettem a

SZILVESZTERI

szokásokról.

Nagyon sok szeretettel köszöntöm Kéked Község Lakosságát és minden kedves Olvasót!

Ismét elmúlt egy esztendő és újra elérkezett az év vége, mely december 31-e.

Az újév a naptári év legelső napja.

Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény, a legtöbb országban az új év beköszöntét

rendezvényekkel, tűzijátékokkal, bulikkal, családi összejövetelekkel ünneplik.

Elnevezése

December 31-e I. Szilveszter pápa ünnepe, így az 1582-es naptárreform után több kultúrában –

köztük a magyarban – Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik az év utolsó napját.

A köznyelvben általában más kultúrák évének utolsó napját is „szilveszternek” nevezik, még

akkor is, ha az nem december 31-ére esik (például „kínai szilveszter”, „japán szilveszter”).

Szokások, ünneplés

Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának

tekintik, melyeket lakoma, lármázás, dorbézolás jellemeztek.

A szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-e

körül tartott „bolondok ünnepe” (festum fatuorum) képében, mely A párizsi Notre-

Dame regényben is nagy szerepet kap.

Az ilyen ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan betiltotta, de továbbéltek a

néphagyományban.

A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és

az év sötét időszakában lesben álló gonosz szellemeket.

Ennek modern megfelelője a zajos tűzijáték.

A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, és a régi és új évet

jelképesen elválasztó praktikákkal jár.

A gonoszűző zajkeltés mellett Európa-szerte ismert szokások a téltemetés, bálok, szerelmi-,

halál-, és időjóslások.

Számos ember családi összejövetelekkel, bulikkal ünnepli óév estéjét.

Népszerű, hagyományos szilveszteri étel a virsli, sonka, hurka, kocsonya, pogácsa, valamint

a lencse.

Mások templomi szertartásokon vesznek részt.

A városok fő terein tömegrendezvényeket szerveznek, az újév előtti másodperceket gyakran

visszaszámlálás kíséri, ezt követik az újévi, pezsgős köszöntések.

Szilveszter estéjén gyakori az újévi fogadalomtétel, amelynek során az emberek megfogadják,

hogy betartanak vagy elérnek bizonyos dolgokat a következő év során (például több

testmozgás, egészségesebb étrend, takarékoskodás, leszokás a dohányzásról).

Az újévi fogadalomtétel szokása is az ókorra nyúlik vissza: már a régi babilóniaiak és

rómaiak is gyakorolták, majd később a keresztények is átvették ezt a világi szokást.

Magyar népi hagyományok

Jellemző magyar szokás az új év beköszöntekor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása.

A közmédiában ezt követi a Szózat elszavalása, majd a köztársasági elnök újévi

köszöntőbeszéde.

A szilveszteri hagyományok legtöbbje a jövendöléssel és bőségvarázslással kapcsolatos:

A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony.

Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak kisebb adományokat adtak a köszöntőknek.

Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől.

Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.

Előírások, tilalmak:
- baromfievéstilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból. Ehelyett disznóhúst kell fogyasztani, mivel az „kitúrja a szerencsét”
- lencse, rizs, kölesfogyasztása – sok pénzt hoz a házba
- az első látogató férfilegyen, mert az hozza a szerencsét
- tilos volt mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban.
Jóslások:
- amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
- a napos idő jó évet jósol
- ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
- ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

Más országokban

Január 1-ének egyik világszerte ismert eseménye a bécsi koncert, melyet több mint 90

országban egyenes adásban közvetítenek.

Főleg az angolszász országokban népszerű ünnepi díszítés a fagyöngy, melynek téli ünnepekkel való társítása még a pogány korból származik. Egy újabb keletű hagyomány szerint a szerelmesek fagyöngy alatt kell csókot váltsanak.
Spanyolországban és latin-amerikai országokban minden egyes éjféli harangszókor bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsés új évük legyen.
Olaszországban az emberek kidobálják a régi, felesleges dolgokat az ablakon, így számolva le az óévvel. Egyes helyeken cserépedényeket törnek össze, így ijesztve el a sötét lelkeket. Hagyományos szilveszteri étel a lencse és csülök.
Oroszországban szilveszterkor állítanak „újévi fát” (Novogodnaja jolka), és Fagy apó(Gyed Moroz) ezen az éjfélen ajándékozza meg a gyermekeket. Hagyományos étel a hering és saláta. Az óhitű ortodoxok január 14-én ünneplik az újévet.
Az Egyesült Államok legnagyobb szilveszteri buliját a Times Square-en tartják; az év utolsó percében egy kristálygömböt engednek le az egyik épület tetejéről.

Jelképek

Az újévnek számos szerencsehozó jelképe van, ezek közé tartozik a már említett lencsén túl

a négylevelű lóhere, a lópatkó és a malac. Néhol a kéményseprő is megjelenik.

Hogy a tűzijáték se maradjon el, a Himnusz meghallgatása után, nézzék meg az itt

lejátszható rövid filmrészletet.